Már kislányként is utáltam várni a locsolókat, akik vagy részegek voltak, vagy úgy öntötték a kölnit mintha kertet locsolnának, ha meg fiatalok voltak és jóképűek, akkor a nővéremhez jöttek…

De ami most van , mióta nekem van fiam…. Locsolkodni nem kötelező, de:  elvárja anyám, anyósom míg élt, a nővérem, és a sógor lányai. De az én fiam nem hajlandó korán kelni senki kedvéért ( leszámítva az egyetemi óráit 🙂 ).

Na most, apa 7 órától 10-ig, mire elindulnak előbb toporog és sóhajtozik, majd egyre idegesebb lesz és a végén már ordibál, mintha a locsolkodás csak és kizárólag korán reggeli program lenne. A fiam dünnyög, az én vérnyomásom 200.

Szerencsére engem elfelejtettek meglocsolni, és én nem is várok senkit. Ha jönne is nem engedem be…