Egy hétköznapi kényszerevő titkai

Kamaszok ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ......

 

Jelentem még élek . Hatodik!! hete kínlódom a fogaimmal, egy vésésen és négy gyökérkezelésen vagyok túl, és ma reggel nem fájt semmim, és végigaludtam az éjszakát ! A jó hír , hogy fogytam 3 kg-ot 🙂

De most nem is erről kell írnom, hanem terítékre kerülnek a gyerekeim, illetve a legkisebb, mert most miatta érzem, hogy “szétvet az ideg”, ha nem beszélek, írok róla.

16 éves lány, kamasz és ezzel mindent-mindent elmondtam….

Van két idősebb gyerekem 23 és 20 évesek, tehát van némi ?! tapasztalatom kamaszodás terén, de hogy még mindig meg tudnak lepni ?! Szóval az én kicsikém, aki egy tündi-bündi volt gyerekként, szorgalmas, aranyos , kedves, stb, na ezagyerek ma betette a kaput, hogy úgy mondjam. Elengedtük a “nagyvárosba”  Debrecenbe a barátnőivel moziba. Az apja, mint a szagot fogott kopó már este gyanakodott, kérdezősködött, “biztos odamennek?, kivel megy? , hánykor jön?”  Este lejött hozzám, ( ez így utólag gyanús lehetett volna, mert nem szokott, csak nagy ritkán), beszélgettünk, fiúkról, filmekről, suliról. Reggel elment. Délelőtt hívtam merre vannak, a plázában felelte. Oké. Aztán délben telefon a barátnője anyjától, hogy mit tudok a lányokról. Mondom naivan, hogy elmentek Debrecenbe. Erre ő, hogy nana, most találta meg a gépen a levelezést Miskolcra mentek a barátnőjükhöz, aki ott van a nagyanyjánál… Úgy maradtam, mint az egyszeri lány…. Hívom nem veszi fel. Sms, semmi. Aztán nagy nehezen felhívott. Elmondtam, hogy tudom merre vannak, erre ő, hogy tudja, mert a barátnőit már hívták, és már sírt is “nemazénötletemvolt”, “annyiraféltemhogyapamegtudja”, “olyanrosszérzésvolthazudni”.

Hozzá kell tegyem apa nem tudja. És ha rajtam múlik nem is fogja megtudni, mert itt nem arra van szükség, hogy felpofozzuk és leordítsuk a fejét, márpedig nála ez az eljárás. Én emlékszem milyen kamasz voltam (sokkal rosszabb), és tudom kell bünti és lesz is, de veréssel ordítással nem lesz jobb. A tesói is megcsinálták a maguk hülyeségeit, őket is fedeztem, persze nem világraszóló ügyek voltak azok sem. Mint ahogy ezen is nevetni fogunk egyszer…

Alig várom a 6 órát, hogy hazaérjen… és rendben legyen. Mert szeretem.

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!