Mivel ez egy titkos napló, tehát csak titokban írok bele. Na most, ha a család folyamatosan ott nyüzsög az ember körül, akkor nem lehet írni. A napokban ez volt a jellemző. Amint beléptem az oldalra, megjelent valaki, akinek rendkívül fontos lettem hirtelen. ( pl kéne pénz, hol van a…, mi lesz a kaja ? ) […] Tovább

Ha valakit még érdekelne, nem fogytam semmit (mitől is fogytam volna?), és tilosban eszegetek esténként. Vagyis a kényszerevésem megmaradt. Nem is gondoltam, hogy magától elmúlik, de annyi agybaj van folyamatosan az életemben, hogy ez maradt nekem idegcsillapítónak. Vagy!!!…lehetséges, hogy itt a változókor, banya kór, avagy kotlóláz 🙂  Tegnap este olvastam, hogy ebben a korban (46, […] Tovább

Mama teljesen megváltozott. Mosolyog, cseveg, intrikál a mellette fekvő néni ellen (okoskodó és mindenbe beleszól), és közben mindent elfelejt, néha nem ismer meg, és érdekeseket mond. Ma azzal várt, hogy menjünk a doktornőhöz, mert jöhet haza. Kicsit meghökkentünk, de aztán rájöttünk, hogy az a két nap amíg itthon volt, nincs meg neki. Elfelejtette. Még a […] Tovább

Már a karácsonyt is a kórházban töltötte. És most a húsvétot is. Mi meg megyünk mindennap, visszük a kaját, amit érintetlenül visszahozunk, fogjuk a kezét, már ahol lehet, mert nem sebes, és fáradtak, megviseltek vagyunk ő is, mi is. Meddig tart egy élet? Meddig van értelme, hogy tartson?? A fene ette volna meg az egészet. […] Tovább

Jós tehetségem idejekorán megmutatkozott, mamával ismét együtt mentőztünk a kies megyeszékhely, fantasztikus kórházába. Az történt ugyanis, hogy mama nem pisilt. Egyáltalán. Itattuk. Vátunk. Itattuk. Vártunk. Nem akart enni. Kicsit félrebeszélt. Itattuk. Vártunk. Hányt. Gondoltam szólok az ügyeletes orvosnak, hátha csak katéter kell. Na az aztán ki se jött. Miért nem szóltam a háziorvosnak, hívjunk mentőt. […] Tovább

Hiába a fájdalomcsillapító cseppek, az éjszaka sem aludtunk. Most bezzeg horkol 🙂 Reggel volt kint a háziorvos. Rohamosan haladunk a kiszáradás felé. De hát nem tölthetem bele tölcsérrel a vizet…Azt hiszem egy-két nap van még itthon, és irány vissza az infúziók biztonságos világába. Egyelőre még bírom, bár legszívesebben lefeküdnék aludni. De főzni kell, meg jön […] Tovább

Hát megérkezett… Gyenge, sovány, fáj a bőre is, ahogy hozzáérünk. Vagy nem is?!  A kórházban éjszaka aludt, nem fájt semmije. Itthon egész éjjel fenn van, és mindene fáj. Legalább 15-ször voltam át hozzá, fordíts erre, fordíts arra, rakd le a lábam, takarj be, takarj ki, fázom , melegem van…. Jelenleg 26 fok!  van a szobájában, […] Tovább

Már napok óta nézegetem magam a tükörben. Korábban nem nagyon csináltam ilyesmit, inkább jellemző volt, hogy elrohantam itthonról és a órákkal később jutott eszembe, hogy bele se pillantottam a tükörbe reggel, akár fogkrémes lehet az arcom, vagy égnek áll a hajam.( Ez utóbbi egyébként mindig összevissza áll, ha nézem, ha nem ) 27 évig hosszú […] Tovább

Napi 4 telefon nekem, 4 a férjemnek. A mama jönne haza. Apa még lázas és megy hasa. -Mama : na mi újság ? -én : semmi új -mama: na hogy vagytok ? -én: ugyanúgy -mama: már csak RAJTATOK  múlik mikor mehetek! -én : a víruson múlik nem rajtunk… -mama: és mikorra lesz jobban ? -én: […] Tovább

Szegény mama , kicsit kikupálták, rendbe szedték és jöhetne haza. De… apa ágynak esett illetve először a wc-nek.. Összeszedett valami vírust, hasmenés, láz. Az én emberem nem egy beteges fajta, de most nem bír kiszállni az ágyból! Jelzem tegnap még kutya baja sem volt, ő ment mamához. Szóval mama vígan telefonál reggel, hogy ő jön […] Tovább