Egy hétköznapi kényszerevő titkai

Szégyen és gyalázat

A cím az anyagi helyzetünket foglalja magában. Annyira lefoglal anyósom, hogy tegnap eszembe se jutott írni másról. Mama előnye…

Szóval szégyen és gyalázat, de anyagi ügyekben az hozta a fellendülést, hogy a fiam megkapta a diákhitelét… Azt gondoltam ez elég gáz, de tegnap délután hívott a barátnőm, beszélgettünk, és ő mondta, hogy óriási megkönnyebbülésükre Kriszta lányuk számlájára megjött a diákhitel, és rögtön utalta is a sajátjára, mert az már a mínusz lehetőségek határát súrolta. Pedig ők mindketten dolgoznak, nem is keresnek rosszul, és csak 1 gyerekük van. Lehet nem is csak mi vagyunk a szerencsétlenek, hanem a világ ilyen drága???

Szóval aggódós kisfiam levette a pénzt a számlájáról, úgyhogy talán lassan úgy néz ki, hogy kihúzzuk áprilisig, amikor kimegy egy újabb nagy megrendelés, és jön a kánaán…a “zátoklevevő” szerint. És aggódós “kisfiam” (190 cm, 90 kg), is megnyugszik, mert ő már most ideges, hogy ez miből lesz kifizetve?! Mondtam neki, hogy néha én azt sem tudom miből menjek a boltba, akkor te ne aggódjál azon mi lesz 4 év múlva….

Mondjuk anyósom most egy jelentős teher, anyagi szempontból. (a többi szempontot most nem említem) Az imádott kisfia, a sógorom, aki vele lakik családostól, felveszi a nyugdíját, kifizeti belőle a rezsit, és mamának juttat havonta kb 20.000 Ft-ot. Na ez aztán mire elég?! A gyógyszerei többe vannak, és másról még nem beszéltem, pedig a lakhatásért és evésért, kórházba szaladgálásért nem számolok semmit 🙂 A rezsit azt otthon fizeti, ahol lassan 3 hónapja nem is járt… Érdekes helyzet. Mondtam is a férjemnek, de ő nem akar  veszekedni az öccsével,mert ezt szerinte normális ember tudja… Mondtam már, hogy a sógor nem normális ?

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!